A muveszet foldjen Tormay Cecile

[ Pobierz całość w formacie PDF ]

messze idegenbe t�vedt gyermek�k hamvai f�l�.
BIZ�NC RAVENN�BAN
A mauzoleum k�r�l jegeny�k, tuj�k lombjai k�z�tt suttog a szellQ s egy kis fenyQ csenev�sz gallyairól lanyh�n
veri le az elsz�radt tqket... Elgondolkoztam: ime, az �szak fenyQf�ja csak �gy elpusztul a meleg fuvallatban, a
forró nap alatt, mint Alarich óta az �szaknak annyi hQse. �s a szellQ csak sz�llong, szel�d t�nc�ban felkeveri az �t
por�t s viszi mag�val, mint ahogy hajdan vitte a nagy Theodorich hamvait, melyeket Beliz�r, az ari�nus kir�ly
elleni gyql�let�ben sz�tszóratott. A gyQztes hadvez�r el akarta puszt�tani a mauzoleumból a gót fejedelem por�t s
nem jutott esz�be, hogy �gy egy mauzoleum helyett eg�sz Ravenn�t tette a s�rj�v�. Theodorich hal�la ut�n lassan
sz�tm�llott a gótok sz�p d�li orsz�ga. Justinianus hadvez�rei, Beliz�r �s Narsas civakodtak felette s a hossz�,
h�szesztendQs h�bor� alatt egym�sut�n estek el a gót kir�lyok. De v�gre is bevonult katon�ival Beliz�r a
szQkehaj� barb�rok sz�khely�be: Ravenn�ba. Mikor azonban a gót asszonyok megl�tt�k a gyQztesek ig�nytelen,
satnya form�j�t: elkeseredett d�h�kben hatalmas termetq f�rjeik �s fiaik arc�ba k�ptek, gy�v�knak nevezv�n
Qket. S tal�n az asszonyok megvet�se sz�totta a f�rfiak b�tors�g�t azokra a v�res h�bor�kra, melyek m�g
elk�vetkeztek. Csak miut�n az utolsó gót kir�ly, Theja elvesztette v�gsQ csat�j�t, csak a capuai v�rf�rdQ ut�n
mondhatt�k a biz�nciak maguk�nak It�li�t.
Ezut�n exarch�k sz�keltek Ravenn�ban s e kis kir�lyok Biz�nc ragyogó pomp�j�val vett�k k�r�l udvarukat.
Haz�jukból magukkal hozt�k f�nyqzQ hajlamaikkal egy�tt a mqv�szet kedvel�s�t s napjaikban fens�ges
templomok �p�ltek Ravenn�ban. M�g ma is �llatiak e bazilik�k m�rv�nyoszlopaikkal, csillogó mozaik
k�nt�s�kben s amint kapuikon bel�p�nk: Biz�nc r�gmult, rejtelmes vil�g�ba t�ved�nk.
Azok, akik bej�rt�k a Keletet, �gy mondj�k, hogy Ravenna biz�ncibb Konstantin�polyn�l is. Csakugyan, a
szertefoszlott birodalom hajdani nagys�g�ról besz�l nek�nk minden k�ve. Biz�nc elhaló visszhangja ez a v�ros
itt, a messze it�liai parton. Templomai minden t�rt�netn�l jobban meg�rtetik vel�nk a keletrómai cs�sz�rs�g
�zsiai pomp�j�t, eretnek�ld�zQ, rideg vall�s�t, kifestett imper�torait �s egyed�li mqv�szet�t az �p�t�szetet.
Megbecs�lhetetlen percek azok, melyeket a San Vital�ban elt�lt�nk, mert, mintha a kerek dómkupola ablakain
�t leszqrQdQ halav�ny f�ny nemcsak a nagyh�rq mozaikokat vil�g�tan� meg, hanem n�mileg m�g azt a
z�rzavaros v�res k�pet is, melyet a krónik�sok ellentmondó feljegyz�sei alapj�n Biz�nc t�rt�net�rQl magunknak
alkothatunk. De h�t volt-e ennek az orsz�gnak t�rt�nete, nem ink�bb csak egy t�rt�net v�g�t �lte-e, mert hiszen
olyan ezred�ves vad hal�ltusa volt a históri�ja, amilyenhez foghatót e vil�gon nem tal�lunk sehol. A r�gi római
birodalom kidQlt, korhadó t�rzs�k�n �lQsk�d�tt Biz�nc. Az eny�szetbQl sz�vta �leterej�t s ak�r egy óri�s, milli�rd
sz�nt j�tszó gomba, az antik vil�g felbomló t�rzs�k�bQl t�pl�lkozott. Meg volt m�telyezve eg�sz t�rsadalma; az
orsz�gnak lassan elporlott a h�tgerince, mert ereiben nem egy egys�ges nemzetnek, hanem megsz�ml�lhatatlan
nemzetis�gnek v�re keringett. Nemzetis�gekbQl �llt Biz�nc, melyeket, mik�nt a mozaikokat az aranyabroncs, az
imper�tori diad�m fogott �ssze.
�s e diad�m alatt szakadatlanul ny�zsg�tt a birodalom n�pe. Egym�sut�n j�ttek a pr�dalesQ barb�rok, kiktQl a
cs�sz�rok csak aranyaik �r�n szabadulhattak. Zeno �s Anastasius alatt megindultak a v�res vall�si visz�lyok is,
melyek hull�mz�sba hozt�k az eg�sz birodalmat. De e hull�mz�s nem a tenger fens�ges szabad j�t�ka volt,
hanem a nagy mocsarak alattomos, r�mes mozg�sa, melynek k�zepette a vall�si vit�zók, az eretnek�ld�zQk, a
gyql�lk�dQ cirkuszp�rtok s a k�prombolók vad ord�t�sa hangzott fel. Konstantin�poly, a vil�g fQv�rosa, nem volt
m�s, mint egy v�res cirkusz ar�n�ja, a gy�lev�sz n�pek �s kalandor cs�sz�rok tal�lkozója, melyben a szel�d
n�z�reti j�zus nev�ben gyilkolt�k egym�st az emberek.
�s a Bosporus-menti m�rv�ny palot�ban egyrem�sra v�ltakoztak az erQtlen �s erQszakos cs�sz�rok s az oriens
meleg levegQj�ben az elv�n�lt, akaratgyenge faj uralkodój�ból sz�ks�gk�ppen pasa lett. Konstantin�poly ege
alatt, �gyl�tszik, csak szult�nok tudnak uralkodni, mert az Augustus nemes imper�tori m�ltós�ga, melyben a
k�zt�rsas�gi fQhivatalok alkotm�nyos form�k mellett egy szem�lyben �sszpontosultak, e f�ld�n despotizmuss�,
majdhogy nem kalifas�gg� nQtte ki mag�t. Justinianus trónja mellQl a consuls�gnak �rnya is eltqnt, szem�lyes
hatalma hat�rtalan volt, al��r�s�t szentnek tartott�k s alattvalói, valamint legyQz�tt ellens�gei, m�g Gelimer, az
elbukott vand�l kir�ly is, k�nytelenek voltak az Q �s a cs�sz�rnQ l�bait csókolni. ErrQl az inkvizitor, jogtudós,
b�rokrata cs�sz�rról mondja az a Tribonianus, akit k�sQbb �ll�tólag Theodora bossz�ja sz�mqz�tt Egyiptomba,
hogy midQn vele dolgozott, mind�g attól f�lt, hogy egy percben eltqnik, �gbe ragadj�k az angyalok, mert olyan
igen mennyei.
A cs�sz�rok valóban hozz�f�rhetetlen istens�gek voltak. Szent palot�ikba rejtQztek s palotacs�sz�rokk� lettek,
hogy a n�p, nem l�tv�n Qket, ann�l ink�bb elhigyje f�ld�nt�li fens�g�ket. Mes�s pomp�val vett�k k�r�l magukat
s barb�r tudatlans�gukban �sszet�vesztett�k a f�nyqz�st a mqv�szettel, a nagys�got a despotizmussal. A
Nyugattól �tvett�k a hangzatos c�meket, a KelettQl a csillogó pomp�t s mindkettQvel oly m�rt�ktelen�l b�ntak,
hogy a X. sz�zadban m�r c�meket is alig tudtak maguknak adni a nagy v�logat�s miatt s a pomp�ba meg majd
belef�ltak, olyan f�nyqz�st teremtv�n, amit sem azelQtt, sem azut�n emberi k�pzelet fel�lm�lni nem tudott.
A cs�sz�r gy�ngy�kkel �kes perzsa tiar�t viselt s �gy �lt aranytrónj�n, l�b�t arab foglyok fej�n nyugtatva.
Theophilos cs�sz�rról jegyezt�k fel, hogy trónterm�ben egy aranyfa �llott, melynek aranylombozat�ban
aranymadarak �nekeltek oly hangon, mint a való �lQ madarak. Az emelv�ny elQtt k�t aranyoroszl�n ord�tott,
valah�nyszor az idegen k�ld�tts�gek k�zelegtek, kiknek csak �gy, mint az udvari szertart�sba butult
palotahivatalnokoknak, meg volt hat�rozva minden mozdulatuk. Miut�n a k�vetek h�romszor �rintett�k
homlokukkal a f�ldet, egy sz�nh�zi g�pezet seg�ly�vel a cs�sz�r trónj�val egy�tt a mennyezetig emelkedett,
honn�t m�g pazarabb �kess�gbe �lt�zve sz�llt vissza az �lm�lkodó rabszolg�k k�z�. Ruh�ja b�borsz�nq volt,
kifestett arc�ból szemei mereven tekintettek maguk el� s mozdulatlanul, szótlanul engedte, hogy im�dj�k, mint
valamely �gbQl al�sz�lló aranyb�lv�nyt.
Ilyen szemf�nyvesztQ bqv�szmutatv�nyok ut�n hogyan hihette volna a tudatlan n�p e kifestett
imper�torb�bokról, hogy halandó emberek. Procopius, az udvari krónik�s, m�g Justinianust �s Theodor�t sem
tartja emberi l�nyeknek, hanem d�monokat sejt benn�k, akik az�rt k�ldettek a f�ldre, hogy k�ts�gbeejts�k a
vil�got.
Tagadhatatlan, hogy Róma szerzem�nyeinek m�ltatlan �r�k�se volt ez a romlott Biz�nc, mely dicsQ
t�rv�nyk�nyvei dac�ra csak olyan eg�szs�gtelen politikai �lettel b�rt, mint a Kelet t�bbi orsz�ga. A c�meken �s
t�rv�nyeken k�v�l nincs semmi római ebben a birodalomban, melyben az egyszerq tóg�val egy�tt levetett�k a
r�gi er�nyeket is. Neve a k�z�pkor �jtszak�j�t jelenti s v�rengzQ aljass�gaival, vall�si Qrj�ng�s�vel �s
kegyetlenked�seivel Biz�nc tette oly f�lelmesen s�t�tt� ezt az �jtszak�t. Cs�sz�rai nem latinok t�bb�, hanem [ Pobierz całość w formacie PDF ]

pobieranie @ do ÂściÂągnięcia @ ebook @ download @ pdf